Valencia Maraton Balogh Csabi

Hol is kezdjem? Lehet, hosszú lesz de leírom az egészet az elejétől:

Előzmények:

Valamikor szerintem kb. 2 éve kezdődhetett. Egyszer Ivánnal beszélgettem, és mesélt a Boston maraton kvalifikációs rendszeréről. Ő akkor készült Bécsre, én meg túl voltam életem első maratonján (3:48 egy 1:45-ös félmaratonra egy 2:03-as). Akkor régóta tervezgettem már, hogy egyszer a csajokkal meglátogatjuk Bostonban élő unokatesómat, de valahogy mindig csak tervezgetésig jutottam. Gondoltam itt egy jó kis cél, ha akarom akkor megfutom a szintet, és akkor nincs több kifogás menni kell és kész. A cél tehát megvolt, csak éppen még bő 35 perc hiányzott. Az egyből tiszta volt, hogy a heti 2-3 futásból összerakott 30-40 km édeskevés egy maratonhoz. Beneveztem 2016-ra Zürich-re (ott is él egy barát) és elkezdtem edzeni. Ahogy az lenni szokott úgy menetrendszerűen érkezett is a sérülés a megemelt heti km-számokkal. Az eredmény egy korántsem rossz, de messze nem elegendő 3:26 (1:38 után 1:48) jégverésben, hóesésben. A 2016-os sérülések után közelebbi kapcsolatba kerültem az SMR hengerrel, és elmúltak a térdproblémáim. Ezek után egy gyengébb tavaszi felkészülés után idén áprilisban Bécsben futottam egy tervezett 3:20-at (1:39:30;1:41:15) és már akkor tudtam, hogy Valenciában sikerülnie kell.

(a kép nem a Valencia maratonon készült)

Nyáron Tiszaújváros meg Keszthely egy jobban és egy kevésbé jól sikerült verseny. Keszthelyen már érződött, hogy futnom kell, különben Novemberben baj lehet.

Felkészülés:

Így hát 2017.06.27-én vettem egy órát. Nagyon klassz kis vas. A felkészülésem igazán ettől az időponttól kezdődik. A garmin connecten látjuk egymás edzéseit, hajtjuk, biztatjuk egymást. Lazsálni nem lehet, megszólnak…:) A tervem az volt, hogy megpróbálok 80 km/hét futást összehozni, úgy hogy abban legyen néhány minőségi futás is kb a „FIRST” alapján. Amit Melinek júniusban írtam az alábbi volt:

Hétfő: 12-13 kili az elején 4:40 körül a maratonhoz közeledve inkább 4:25-4:30-as tempó
Kedd: Résztáv (itt nem tudom, hogy milyen tempóval kéne résztávozni, a FIRST szerint 3:45-tel, szerintem kicsit gyorsabban)
Szerda: Fallabda
Csütörtök: Spinning, lehet hogy utána megpróbálok futni rá egyet. De ha nem megy akkor délután váltogatás összesen kb 12-14 kili
Péntek: úszás, utána 10 kili futás
Szombat: Minőségi hosszú futás (itt megpróbálnám a FIRST keyrun workout #3-at kb)
Vasárnap: Hosszú, laza futás alacsony pulzuson!

Meli ugyan óvott a sok futástól, de én tudtam, hogy ha hengerezek nem lesz baj, és nekem (a közel 90 kilómhoz) ez a mennyiség biztos kell, sőt igazából a csúcs környékén szerettem volna inkább 100 km körül futni (ez végül is nem sikerült). Teltek múltak a napok hetek, és kezdett a fenti (kezdésre megerőltető edzésterv) természetessé válni. Lement a Nagyatád, mindenkinek jól sikerült, és én is egyre jobban motivált lettem. Imitt-amott ki-ki maradt egye-egy edzés (nyaralás vagy megfázás vagy egyéb ok miatt) de nem aggódtam, éreztem, hogy haladok. Gyorsulok, fogyok és egyre fittebb vagyok. Még a szokásos őszi sikertelen félmaraton sem bántott (Judy még fel is hívott, hogy vigasztaljon, de nem voltam elkeseredve). Edzésből indultam rajta (azon a héten 90-et futottam), az 1:30-ra nem volt esély az 1:35 viszont egész könnyedén ment. Ahogy erősödtem megszűnt a félelem a keddi résztávtól is. Tudtam, hogy el tudom végezni amit Meli ír:) A pénteki futások viszont egyre inkább aggodalommal töltöttek el. Eredetileg ez az edzés egy úszás utáni, közepes intenzitású 10 km-nek volt beállítva, azonban Peti -szívén viselve a maratonom sorsát- hétről hétre emelve a tempót komoly edzésmunkát végeztetett velem. Ez egy október eleji 4:17-es 10 km-ben csúcsosodott ki amikor is mondtam Petinek, hogy szerintem ezt 4:30 körülire nekem elég lenne megfutni…:) Ma sem tudom hogy milyen tempónál járnánk ha ezt nem említem neki…

Szóval eljutottunk az utolsó hónapig itt még szerettem volna futni egy tempós 30+-ot. Neki is feszültünk Ivánnal (meg természetesen Petivel:) 6 körnek a Margitszigeten, a frissítést sikeresen gyakoroltam ugyan, de sem az időjárás sem a motivációnk nem volt elegendő a cél teljesítéséhez. Néhány nappal később az utolsó komolyabb résztáv (3×2000 m) is lement minden nagyobb dráma nélkül (habár András önzetlen segítsége vitathatatlanul kellett a teljesítéshez). Most már elmondhatjuk, itt már a befektetett munka megvan, ezek után javítani nem, csak (el)rontani lehet.

Versenyhét:

Egy-két rövid átmozgató futás még otthon, és készülődés. Vegyes érzések vannak bennem, egyrészt hatan megyünk Valenciába egy kicsit lazulni, biztos klassz kis kirándulás lesz! Tenger, meleg, pálmafák, spanyolország, kaják, etc. Másfelől feszülök, mert komoly terveim vannak, és vajon bírni fogom? Mit egyek? Mit igyak? Meleg lesz? Reggel hideg lesz? Ezernyi kérdés. Megérkezünk, gyönyörű a hely, Dávid idegenvezet minket, de az én gondolataim csak a versenyen járnak. Egy lassú szombati átmozgatás néhány sprinttel (nem esik jól) és már jön a verseny.

The DAY:

Rosszul alszom, korán kelek, reggeli, majd öltözés. Még egy borotválkozás is belefér. A verseny 8:30-kor kezdődik, közel vagyunk, 7:45-kor indulunk. Csípős hideg az idő, és enyhén felhős az ég. Pont jó, nem melegszik olyan korán -gondolom magamban- de közben lassan fázni kezdek. Kevés melegítés, egy fotó, és már indulunk is a rajtba. A kapuban óriási tömeg, inkább bemászok a kerítésen jó néhány sorstárssal. A helyemen vagyok, mehetünk. 3:10 a cél ez 4:30-as tempót jelent. A terv szerint futok 4:27 körül amíg megy. Rajt! Jó helyen vagyok az első kilik mégis egy kis kerülgetéssel, pozíció kereséssel telnek. 3 km körül kezd kialakulni a tempó, rendben vagyok, mehetünk. Gyönyörűen, szinte másodpercre pontosan ismétlődnek a részidők, jól érzem magam, néha-néha inkább fognom kell vissza, nehogy elfussam! Pankáék szurkolnak 14 körül, látják, hogy minden rendben, egy mosoly, egy integetés és mehetünk tovább. 25-ig sallangmentes, csak a frissítésre kell figyelnem ott az egyetlen kis emelkedőcske kezdődik (kb. 30 méter összesen 6-8 kilin elosztva) és egy kicsit figyelnem kell, hogy meglegyen a tempó mert mezőny lassul. Így a már jól ismert Pablók és Joachim-ek között kb 30-40 métert előbbre kerülök. 34-nél Pankáék megint szurkolnak, továbbra is minden rendben, de már nem arra fókuszálok, hogy ne fussam el, hanem, hogy meglegyen a tempó, de még mindig 4:30-on belül futok. 35-ös frissítő, későn kapcsolok, bénázok, kiejtem a gélt majd elcsúszok. Egy srác éppen csak nem esik át rajtam, de felpattanok és elnézések közepette megyek is tovább. Megszakadt a sorminta a 36-odik kili 4:35. Elkezdek számolgatni. Van kb 100 másodperc előnyöm a 3:10-hez és van hátra 6 kili, ezek szerint 4:45-tel még beérek. A 37-edik ajándék, jön a lejtő a korábban megtett emelkedőkből adódóan, hálás vagyok és újra 4:30-nál járok már csak 5 kili, és még mindig van 100 másodperc, elég a 4:50! Fáradt vagyok, tolok még egy koffeint, és vágom a centit. 38-adik kilométer, nagyon nehéz tartani a tempót folyamatosan koncentrálnom kell, nem is veszem észre a következő km táblát, csak futok, futok és futok, a 4:30 már nem megy, de 4:40-en belül vagyok. Nem vagyok benne biztos, hogy beérek, a lábaim nehezednek, félek a görcstől, nincsenek még csak berántások sem, de ilyenkor szokott elkezdődni. Arra gondolok, hogy vagy most szenvedek még 15 percet, és akkor rendben vagyunk, vagy kezdhetem az egészet elölről és egy 4 havi program után tavasszal megint ugyanez lesz. A szenvedést választom. 40-es tábla, még mindig megy a 4:40, és az 5:10 is elég lenne. Egy utolsó korty víz, és most kezdem elhinni. 41-es tábla, látom a célt, messze van de látom, még mindig 4:40-en belül futok még a 3:09 is meglehet! Az utolsó 500 méter eufóriában telik. Ez megvan! 3:08:55-öt mutat az órám. Csodálatos helyen van a befutó, de nem igazán érdekel, a fáradtságot sem érzem igazán, csak a megkönnyebbülést. Két éve hajtom ezt, és most végre megvan. Apumra gondolok, ő most kicsit értetlenül, de elismerően gratulálna. Remélem tudja. Kicsit megpihenek, és mostmár mindenem fáj, nagyon-nagyon-nagyon. Kb. 10 perc után kezdek magamhoz térni, mire megtalálom Pankát már rendben vagyok, messziről mosolyog, ő már tudja. 2019 Boston, most probably!:)

És akik nélkül ez a projekt nem jöhetett volna létre:

Panka. Mit is írjak? Köszönöm. Hogy elvisel, hogy elfogad, hogy szurkol, hogy támogat, hogy mellettem van. Fel sem foghatom, hogy milyen szerencsés vagyok.
Spuri. Sajnos csak 2 official edzésre jutok el, de azt próbálom kimaxolni. Kedden „taktikai megbeszélést” is tartunk ugye:), pénteken meg ráfutunk. Itt szeretném kiemelni kis garmin-os csoportunkat (Luca & the Goats). Köszönöm a közösen lefutott km-eket, azok ugyanis duplán számítanak:)
Judy, Meli, Gábor. Leginkább nyilván Meli feladata volt az edzésmunka meghatározása, formálása. Ez nem is olyan egyszerű amikor nyűgös, fáradt, motiválatlan, vagy éppen bullshit-elős hangulatban vagyok. De végül is megtettük amit megkövetelt a haza. Köszi. Judynak az aggódást, biztatást. Gábornak a tudományt.

Refreshment:

Mit is egyek. Az enduraid közel 3 liter vizet, cc 200 g CH-t és 1500 mg sót ajánl. Ez 8 zselé. Nyolc!? Igazán a gyomromat nem féltem, csak félek, hogy egyszerűen sok idő ennyit megenni. Kétségek között őrlődök, de végül döntök: 5 zselét megpróbálok magamba tolni. A terv az volt, hogy 0,5,10,15,20,25,30,35,40 km-eknél iso, 15,20,25,30,35 km-eknél zselé+víz is, 30 és 37,5-nél pedig egy-egy koffein ampulla. Az isoról végül verseny közben lemondtam, mert nyűgös volt a bevitele. A többi ment ahogy terveztem

És akkor a száraz tények az igazán elszántaknak:

Amit az enduraid javasolt:
2,7 l H2O; 210 g CH; 1500 mg só

Amit terveztem bevinni:
Banán a rajtban (30 CH) + 2 dl H2O
9×1,5 dl iso (54 CH, 1,35 l H2O, 1700 mg só)
20 és 30 km 1-1 enervit gel (40 CH 60 mg só)
2 powergel (46 CH 400 mg só) + 4 dl H2O
2 activator (400 mg koffein) + 4 dl H2O
1 aptonia ultra gel (23 CH, 40 mg koffein) + 2 dl H2O

Ez összesen: 193 g CH; 2,55 l H2O; 2160 mg Só

Amit valójában bevittem:
0 km: 1 banán + 2 dl víz
5 km: 1,5 iso + 1 dl víz
10 km: 1,5 iso + 1 dl víz
15 km: powergel + 1, 5 dl víz
20  km: enervit gel + 1,5 dl víz
25  km: aptonia 500 ulra gel + 2,5 dl víz (koffeines)
30  km: enervit gel + 2,0 dl víz + 1 activator
35  km: enervit gel + 2,5 dl víz
37,5  km: activator + 1 dl víz
39 km: 1,5 dl víz

Ez összesen: 152 g CH; 1,55 l H2O; 750 mg só 450 mg koffein (most leírva, látható, hogy a szénhidrátnak talán nem sokat, de a víz és a só bevitelnek sokat ártott az iso ignorálása)

És akkor a tempó:

És pár szó az elkövetkezőkről. Nem tervezek mostanában maratont futni Bostonig. Hacsak…. valaki el nem jön velem a Bajkál tó maratonra jövőre. Akit érdekel jelentkezzen privátban!

🙂

Üdv

Csab

Hajrá Spuri