Emlékszem, pár éve néhány elszánt futó hétvégi programja volt, most meg hatszázan voltunk… Hiába, ha valami ténylag jó, akkor jön a nép. Ha meg még ingyen is van, akkor úgy kell a lelkesedőket bottal szétkergetni :).
Persze ajanóék nem akartak szétkergetni senkit, örültek hogy sokan voltunk, szép volt az idő, és mindenfajta nyomás nélkül lehetett futva jólérezni magunkat. Aki váltózni akart, váltózott, aki egyedül vállalta a 28 km-t, az egyedül mehetett (de nem magányosan, arra ilyen létszám mellett esély se volt).
Persze a mieink is voltak bőven, amint a képen is látszik, sok spuris társunk töltötte a Tó körül a vasárnap délelőttöt. Kinek szűk két óra volt, kinek majdnem három – de ami egyforma volt a verseny végi terülj asztalkámnál, az a széles mosoly. Soha rosszabbat.
És akikkel találkoztunk (elnézést azoktól akik kimaradnak, jelezzenek, pótoljuk):
A triumvirátus, azaz Fruzsi, Móni, Szilvi, aztán Juhász Peti, Timi, Judy, Lehoczky Dávid, veresúr, Némethúr, aki már tiszteletbeli spurisnak minősül, no és Béla, aki mindenütt ott van 🙂 – bringán kísért: Sipos Andi.
Folytatás jövő héten a Vivicittán.
